Az előzményekben érezhetővé válhatott, hogy a test és a lélek fittsége egyaránt fontos. Már a szülővé válás előtt érdemes a pszichés nehézségek kezelése, hogy minél jobban helyt tudjunk állni az újszülött megérkezésekor.
Hiszen sokszor hangsúlyoztam a testi-lelki felkészülés nélkülözhetetlenségét a babatervezés és a gyermekvállalás terén. Kirajzolódhatott bennünk, hogy nem lehet elég testünk karbantartása, hanem lelkünk stabilitása is kell ahhoz, hogy a megtermékenyülés sikeressé váljon. Továbbá fontos, hogy a várandósság, a gyermekgondozás, nevelés is kiegyensúlyozott legyen.
Általánosságban elmondható, hogy minden ember, élete különböző szakaszaiban találkozik krízishelyzettel. Életutunk során ezek a “nehéz időszakok”, szituációk kizökkentenek a magunk által kialakított mentális biztonságból. Miután lecsillapodott és megoldódott az aggasztó probléma körülöttünk vagy bennünk, idővel rájövünk milyen hasznos is volt számunkra a megoldhatatlan, félelmetes, vagy akár fájdalmas élethelyzet. Ez így van! Akármennyire nehéz bizonyos körülményeket megélnünk, nyugtató lehet az a tény, hogy pszichénk és személyiségünk mindeközben fejlődött.
Később, ahogy szoktuk is fogalmazni erősebbek, okosabbak, tapasztaltabbak lettünk. Röviden azt mondjuk ilyenkor, hogy tanultunk belőle! Tehát ezekre az élethelyzetekre szükségünk van annak érdekében, hogy életképességünk, lelki stabilitásunk, önbizalmunk és másokba vetett hitünk kialakuljon és egyre szilárdabbá váljon.
Elengedhetetlen tény az is, hogy mint minden várandósság, baba, család, ember és élet más. Így tisztában lehetünk azzal is, hogy egyénenként különbözünk abban, milyen helyzettel, milyen életszakaszban kell szembenéznünk. Illetve milyen alap tulajdonságokkal rendelkezünk a probléma megoldásához. ( Volt-e már korábban hasonló tapasztalatunk? Láttunk vagy hallottunk-e a megküzdésre alkalmas stratégiát?) Hiszen nem csak testileg, de lelkileg is különbözünk másoktól.
Vegyünk egy példát akár két ikertestvér esetéből (egypetéjű, tehát azonos kinézetű), külsőleg sok esetben nem tudnánk különbséget tenni köztük. Szüleik- családi hátterük is egyezik, valószínű, hogy a megélt élethelyzetekben is többnyire osztoztak gyermekkorukban. Viszont nem nagyon hallhatunk arról, hogy a testvérpár ugyanúgy küzd meg nehézségekkel is választott munkájuk, életvitelük során ,vagy családdal-barátokkal kialakított kapcsolataik azonosak lennének. Nagyobb esély van arra, hogy egész életszemléletük más, minthogy ugyanazon élet célokért küzdenének. Ezzel a példával azt szerettem volna szemléltetni, hogy fontos és nem elhanyagolható, hogy az egyénnek milyen a lelki világa, természete, hiszen ez nagyrészt meghatározza küzdési stratégiáját.
Másik lényeges szempont, hogy a környezetünk által nyújtott erőforrásainkat fel tudjuk- e használni a nehéz helyzetekben. (Az utóbbi akár lehet egy barát, akinek kimondhatjuk a lelkünkre nehezedő nyomást. Továbbá olyan környezetünkben lévő “segédkezek”, családtagok, szakemberek, ismerősök, szervezetek, melyek segítségül szolgálhatnak számunkra.)
Online konzultáció Eker Timivel
Anya. Védőnő. Tanácsadó. Blogger.
Pszichés nehézségek
Mint említettem ezek az alapok egész személyiségünk alakulásához hozzájárulnak, befolyásolják életünket. Gyakran fordul elő, hogy már serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban a függetlenedésre való törekvésünk nehezítheti a környezeti erőforrásaink igénybevételét, sérülhet a megküzdésre való hajlamunk. Ezekben az időszakokban átélt élményeink gyakran alapul szolgálhatnak a felnőttkorban is jelentkező szorongásoknak, depresszív érzéseknek, erős, gyakori hangulatingadozásoknak, melyek mind-mind akadályoznak lelki stabilitásunk elérésében, megtartásában.
Pedig nyugalomra, bizalomra és kiegyensúlyozottságra elengedhetetlen szükségünk van a fogantatás sikeréhez, a várandósság megtartásához, sikeres gyermekgondozáshoz, biztonságos családi légkör megteremtéséhez.
Szeretnék azokhoz a párokhoz szólni, akiknek krízishelyzetük a gyermekáldással függ össze. Tudom, e mélyre hatoló fájdalmon nem lehet csakúgy átlendülni. Ha a megtermékenyülés nem sikerült, vagy idő előtt befejeződött a várandósság, nagyon fontos, hogy érzelmeidet (dühöt, csalódottságot, félelmet, aggodalmat, fusztrációt..) ne nyomd el. Gyászolj! Nem lehet úgy tekinteni rá, hogy nem baj, majd legközelebb, hiszen neked/ nektek ő volt akit vártatok. Tartsátok tiszteletben. Beszéljetek róla, amint már úgy érzitek, hogy itt az ideje! Sokat segíthet a pároknak, ha már a kezdetekben felismerik, mennyire tudják közösen megélni és feldolgozni a gyászt. Több szempontból is segítségünkre lehet külső szakember bevonása. Nehéz újra belevágni egy új életszakaszba, ha még az előzőt tisztességesen el sem engedtük.
Ugyanakkor az is teher és hátráltató, ha tudjuk jelen van a probléma, de nem merünk vele szembe nézni. Olyan esetben is egyedül érezhetjük magunkat nehézségeinkkel, ha van kinek elmondani, de továbbra sem érezzük azt, hogy ezzel megoldásra, megnyugvásra találtunk volna, mivel a segítő tanács, megoldási stratégia elmaradt.
Hiszen jó, ha tudjuk, a fogantatástól kezdve kész érzelmi hullámvasúton is érezhetjük majd magunkat. A hangulati kilengésekben persze anyuka hormonális változásai is közrejátszanak. Ezek akár az egész várandósság során is hathatnak ránk. De a szülést követő gyermekágyi időszakot is igen szenzitívvé teszik.
Pszichés nehézségek: Szorongás, pánik roham, depresszió
Vegyünk három elég gyakori mentális nehézséget: szorongás / pánik roham / depresszív hangulat ingadozás.
Nem szeretnék most bonyolult vagy nehezen emészthető pszichológia kutatási eredményeket felhozni. Próbáljunk meríteni a mindennapokból és tényszerű következtetésekből.
Ha bizonyos szituációkban és új helyzetekben gyakran kap el minket szorongás: Gondoljunk csak bele, hogy egy újszülött érkezése tele van új feladatokkal. Majdnem mindennapos önmagunk és szülőségünk megkérdőjelezése, néha bizonytalansággal és sokszor gyors reakciót kívánó új helyzetekkel teli. Mennyire tudnánk ezzel megbirkózni, ha közben a ránk váró szülői feladatoktól esetleg saját gyermekünktől is erősödne az alap szorongási kényszerünk?
A pánikrohamokra hasonló szülői magatartás lehet érvényben. Ezekben a szituációkban a gyermek nem számíthat ránk, hiszen magunkat próbáljuk “ápolni” hogy jobban legyünk. A csöppségek nagyon érzékenyek minden érzelmi rezgésre és mozdulatra, melyet érzékelnek, megértik és őket is bizonytalanná tehetik, a szüleik és környezetük felé. (Hiszen a szorongás vagy a pánik érzése impulzív tünetekben is megnyilvánulhat.) A pszichés megterhelések a szülőség mindennapi örömeiről vehetik el a figyelmet.