Nőknél igen gyakran előfordul, hogy effajta hiánybetegségben szenvednek, melyet köznapi nyelven vashiányos vérszegénységnek vagy kissé orvos nyelven, vashiányos anémiának nevezünk.
Mint azt sokszor megbeszéltük, kisbabánk a fogantatás pillanatától a mi raktárainkból tudja fedezni saját fejlődéséhez szükséges forrásait. A vasat azért is az elsők között beszéljük át, mert a hétköznapi életet élő embereknél is gyakran előfordul, hogy vashiányos állapotba kerülnek, mert a testünk önmagától képtelen előállítani. Ennek tünetei lehetnek a fáradékonyság, látás zavar, gyengeség érzet, ingerlékenység, fejfájás, hajhullás, hidegérzet, szédülés, vagy akár az erős menstruáció, szabálytalan-heves szívdobbanások, fülzúgás és sápadtság.
A vas és a vérkeringés kapcsolata?
De mit is tud ez a vas, hogy ilyen állapotok alakulhatnak ki bennünk, ha nem fogyasztunk belőle eleget?
Bizony a hemoglobinhoz van köze! Gondolom, így nem sokat segítettem a megértésben. Szóval ezen a szinten merüljünk el egy kicsit a vérünk összetételében. A vér egyik nagy csoportját a vörösvértestek képezik, már elnevezésében is szinte magunk elé tudjuk képzelni a színét. Ezért a piros-vöröses árnyalatért a hemoglobin felel, gyakran csak így szólítják: a “vér festékanyaga”. Igen szoros kapcsolatot ápol a vassal, hiszen képződésében kulcsfontosságú szerepe van.
Mikor a tüdőnkből érkezik a friss oxigén a szervezetünkbe, a hemoglobinhoz kapcsolódva tudja vérünk tovább szállítani az oxigént sejtjeink többi részéhez. A vas lényegében a vérkeringésünk által, hemoglobin segítségével biztosítja sejtjeinknek a megfelelő oxigén és tápanyag ellátottságát, amely a későbbiekben kisbabánk megfelelő keringéséért/fejlődéséért is felelni fog.
Az anyai vashiány súlyos következményekkel járhat, mind az anya, mind a fejlődő magzat esetében is, mert, ha az édesanya saját szervezetének oxigén ellátottsága is veszélybe kerül, akkor a magzathoz sem tud elegendő tápanyag érkezni a méhlepényen (placentán) keresztül.
A vas fontossága a szülés előtt és után
Ennek kritikus eredményei lehetnek, mint például: a magzati oxigénhiány kihat a magzati agy fejlődésére, koraszülöttséget, illetve alacsony születési súlyt is okozhat.
Szeretném érzékeltetni, hogy a vas nem csak a várandósság előtti időszakban fontos, de a várandósság és szoptatás alatt is kiemelt szerepe van! Az utóbb említett két időszakban nagyobb mértékben terhelődik a szervezetünk, ezért annak fokozott ellátottságát biztosítanunk szükséges.
Ha a vas szempontjából, mint hiánybetegséget okozó tényezőről beszélünk, hasonlóan a folsavhoz, szomorú tényekkel találkozhatunk. Az ENSZ egész világra kiterjesztett felmérési adatai azt tükrözik, hogy a nők (nem állapotos) csakhogy nem fele, DE a várandósok több mint fele (megközelítőleg 60%-uk) vashiányos anaemiában- tehát vérszegénységben szenvednek.
Vasban gazdag ételek
Fantasztikus vastartalommal rendelkező ételek pl: az olajos magvak (tökmag, lenmag, mandula, pisztácia, dió, mogyoró…), a vörös húsú állatokból igen magas arányban tud hasznosulni a vas (marha, bárány), belsőségek, például a máj, de a tengeri halak/herkentyűk (osztriga, olajos halak) is ide tartoznak.
Továbbá a gyümölcsöknek itt is megkaparinthatjuk hasznosságát, hiszen a barackok változatai is – legfőképpen a kajszi és őszibarackban is – magas a vastartalom, illetve aszalt formában a gyümölcsök akár szőlő, szilva és/vagy a mazsola is kitűnő választás. De ha ezek nem hozták meg a kedvedet, mert annyira nem állnak hozzád közel, akkor a zöldségek is tudnak neked vigaszt nyújtani, méghozzá a spenót, édesburgonya, sütőtök és a hüvelyesek: bab, lencse, borsó stb. Nem utolsó sorban a gabonafélék is igen jó vasforrások, bár érdemes szem előtt tartani, hogy az állati eredetű vas jobban tud hasznosulni a szervezetben, mint a növényi eredetű.
Vashiány a várandósság alatt
A vashiány kialakulásának kockázatát a várandósság alatt növeli az első trimeszterre egyik jellemző tünete, a reggeli rosszullét és ennek következményében kialakuló (gyakori) hányás (melyet a cink hiánya is fokozhat). Továbbá a táplálkozás során elégtelen vastartalmú ételek fogyasztása, ennek érdekében lessünk meg olyan összetevőket, melyeket érdemes választanunk, hogy ennek lehetőségét minimalizálhassuk.
Tipp: A vas fogyasztásával egyetemben, mindig figyeljünk oda, hogy mellé elegendő C-vitamint is fogyasszunk, mert szinte elengedhetetlen a megfelelő hasznosulásához.
Területi gyakorlatom során találkoztam, olyan frissen szült édesanyával is akiről ordított a vashiány. Ennek legláthatóbb tünete volt, hogy ahogy kinyitotta az ajtót túlzást félre rakva olyan sápadt volt, mint a fal és mozdulatairól ordított, hogy nagyon gyenge. Természetesen szülés után a fáradtság a lehető legtermészetesebb dolog mentálisan és fizikailag is.
Ebben az esetben azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy szülés során vért is veszítünk, melyet vas hiányában nehéz pótolnia a szervezetnek, hogy a szülés előtti tápanyag ellátottságot újra biztosítani tudja. Érdekességképpen azt is hozzátenném, hogy ha az anyai vasraktárak megfelelő szinten mozognak, akkor a szülés közbeni magas vérveszteséget is csökkenteni tudjuk.
Ajánlott napi mennyisége: 18 mg/nap majd a várandósság 4.hónapjától 30 mg/nap-ra ugrik az igény.
Anya. Védőnő. Tanácsadó. Blogger.
Online védőnői tanácsadás Eker Timivel
Fontos: Természetesen kezelőorvosunk tanácsára ez a dózis egyénenként változhat! Gyakran előfordul, hogy szülész-nőgyógyász szakorvosunk, háziorvosunk vagy egyéb gondozásunkért felelős személy tanácsára, akár komplex várandós vitamin szedése mellett is, ki kell pótolnunk vas bevitelünk adagját.
Vas szükségletünk, mint beszéltük, sok komponens (éghajlat, földrajzi elhelyezkedés, évszak, táplálkozás, életvitelünk, életkorunk stb..) egyidejű jelenléte határozza meg. A vas pótlása esetén mindig figyeljünk oda kezelőorvosaink tanácsaira, és az ajánlott napi mennyiség betartására, mert a vasat könnyűszert túladagolni is lehet, mely mérgezést is okozhat, ezért gyermekeink elől is zárjuk el!